Fellépő néptáncegyüttesek


SZOMBAT (Október 15.) – Nagyszínpad

10.00 – GYÖNKI GRÜNE WIESE NÉMET NEMZETISÉGI TÁNCCSOPORT                

A német nemzetiségi néptánc kincsét lelkesen ápolja a Gyönki Grüne Wiese tánccsoport. A csoport igyekszik megőrizni a helyi és környékbeli tájegységek motívumait. 40 éves fennállásának köszönhetően számtalan táncos lehetett tagja. 2015. januárjától, heti rendszerességgel gyakorolnak Domokosné Zsiga Mónika és Kardos Alexandra vezetésével. A fiatalokat hamar egységbe kovácsolta a néptánc szeretete. A „Grüne Wiese” ismert és kedvelt fellépője a Gyönkkel szomszédos települések rendezvényeinek is, sőt több ízben sikeresen bemutatkoztak már a Pécsváradi Leányvásáron is. Repertoárjukban a dunántúli svábok lakta települések táncaiból összeállított koreográfiák szerepelnek. A táncok generációról generációra öröklődnek.

10.30 – PÖRBÖLYI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET   

A Pörbölyi Hagyományőrző egyesület 1982-ben alakult daloskedvű asszonyokból, táncoslábú fiatalokból, elkészítették első műsorukat az aratóműsort, melyet nagy sikerrel mutattak be. Majd a két csoport ketté vált népdalkörre és és tánccsoportra. A tánccsoport 1996-ban újjászerveződött, Farkas Tibor művészeti vezető segítségével a Sárközi táncokat, énekeket tanultak, így megtalálták helyüket a Sárközi együttesek között Ma már elkalandoznak egyéb tájegység táncai felé is. Szatmári, Kalocsai, Somogyi táncok is megtalálhatók a repertoárjukban. A legutolsó minősítőn jól minősült címet értek el. Sajnos a COVID járvány miatt a csoport átszerveződött, új tagok jöttek, a régiek elmentek, jelenleg művészeti vezető nélkül dolgoznak, az eddig tanult táncokat gyakorolják saját maguk.
Kísér: Pántlika zenekar, Báta                                                            

11.00 – ANDOCSI DÖNÖGE TÁNCEGYÜTTES

Andocs „búcsújáró hely”. A Szent Ferenc téri Általános Iskolában már 1999. óta folyik néptánc oktatás, ami 2009-től az iskolához tartozó Alapfokú Művészetoktatási Intézményben történik.
A Gyerek Csoport tagjai 5-6 éve tanulják a hagyományos játékokat és táncokat.
Műsorukban láthatunk a nagyobbaktól mezőségi táncokat, majd a kicsik „Ekete-pekete” somogyi játékok és ugrós, a nagy fiúk széki sűrű-ritka tempót adnak elő a fiúktól kanásztáncot Somogyból .
Az Ifjúsági Csoport tagjai akik 13-19 év közöttiek, közül néhányan Gyulán az Ifjúsági Csoportok Országos Találkozóján, Erdélyben, Mérában tanulmányi kiránduláson és Halásziban a „Bertóké” Verbunk Versenyen.
Az andocsi és somogyi táncok mellett a határon túlról, Erdélyből Szék, Méra, Palatka, Székelyföld hagyományaival, táncaival ismerkednek, valamint színpadi produkciókat hoznak létre tanárjaik segítségével.                                                         

11.30 – TÖRÖKKOPPÁNYI KOPPÁNY TÁNCEGYÜTTES   

Törökkoppány népviseletéről, a fehéren fehér, apró mintás hímzéséről, népdalairól, népzenéjéről és gazdag néptánc kincséről híres, önálló általános iskolával rendelkező település. Az alapfokú művészetoktatás keretén belül, néptánc tanszakon sajátítják el a helyi, később a magyar nyelvterület egy-egy jellegzetes táncát már 1999. szeptemberétől.

A helyi hagyományokból erdőjárózást, üveges táncot, kanásztáncot mutatunk be, majd tardonai karikázó, széki mulatság, nyírségi, szatmári, dél-alföldi táncok színesítik előadásunkat.                                              

13.00 – BERKESDI KHELIPESKE ROM TÁNCCSOPORT       

A tánc nyelve univerzális – vallják a pécsi roma tánccsoport tagjai, akik szélesebb közönséggel is megszeretnek ismertetni hagyományaikat. A magyarul „táncoló cigányok” névre keresztelt együttes szeretne rácáfolni a köztudatban élő sztereotípiákra egy olyan művészeten keresztül, melyet mindenki megért. A fiatalokból álló csapat a Fund Cigány Alapfokú Művészetoktatási Iskola felnőtt tánccsoportjaként jött létre 2003-ban. A tagok eleinte gyakran cserélődtek, ma azonban egy három éve együtt dolgozó, szinte családként működő közösséggé lettek. Felső Marosmenti illetve Nagyecsedi cigány táncokat táncolnak.                                                      

13.30 – DECSI CSILLAGRÓZSA HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCEGYÜTTES

A népi hagyományokban gazdag Sárköz a Dunántúl délkeleti részén, Tolna megyében helyezkedik el. Decset a köznyelv Sárköz fővárosának is nevezi. Az együttes 1986-ban alakult, 1991-ben, a híres sárközi szőttes egyik motívumának neve alapján vette fel a „Csillagrózsa” nevet. Az egyesületben az óvodás gyermekektől a nagymamákig minden korosztály képviselteti magát. Műsorukban a hagyományos sárközi táncok mellett dunántúli táncok is szerepelnek, koreográfiáikban sárközi népszokásokat dolgoztak fel. Kiemelt feladatuknak tartják a fiatalok és a hagyományokért tenni akarók összefogását, értékrendjük formálását. Folyamatos kapcsolatot tartanak a népművészekkel és népi iparművészekkel, akik megtalálhatóak az együttes tagjai között is. A csoport rendszeresen részt vesz a köz- és kulturális életben. Bejárták hazánk tájait, sok emberrel megismertették a Sárköz népi kultúráját és színes népviseletét. A belföldi fellépéseken túl számos külföldi fesztiválon, vendégszereplésen vettek részt. A Sárköz dalait és táncait megcsodálhatták már Szlovákiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Németországban, Erdélyben, Franciaországban. A szakmai minősítő versenyek rendszeres résztvevői, ahol minden alkalommal sikerült hagyományőrző kategóriában minősítést elérni. Az egyesület elnöke Lőcziné Polányi Jusztina, a csoport vezetője Baumann Jusztina.                               

14.00 – DECSI GYÖNGYÖSBOKRÉTA HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET   

A decsi „Gyöngyösbokréta” Hagyományőrző Egyesület múltja az 1930-as években indult Gyöngyösbokréta mozgalomig tekint vissza, mely 1992-ben alakult egyesületté. Az egyesület célja a sárközi hagyományok, szokások felkutatása, és továbbadása a fiatalabb generációk számára. Nem csak a táncokban, dalokban, hanem a tárgyalkotásban (gyöngyfűzés, rostkötés, viselet) is ragaszkodnak a hagyományokhoz.  Az egyesületben több generáció is jelen van iskoláskorú gyermekektől a nagyszülőkig, így az ismeretek átadása szinte észrevétlenül megtörténik, beépül a fiatalabbak mindennapjaiba. Az egyesület résztvevője Decs életének is, kulturális rendezvényeken, ünnepségeken, kiállítás megnyitókon, jótékonysági műsorokon, szórakoztató programokon vesznek részt. Egyesületükben asszonykórus, néptánccsoport, valamint citerazenekar is működik. Táncaikban, dalaikban, zenéjükben arra törekednek, hogy minél hitelesebb képet adjanak a sárközi kultúra sokszínűségéről, ezzel is öregbítve a tájegység méltán ismert hírnevét. Az egyesület asszonykórusa 2014. évben Aranypáva nagydíjat és arany minősítést szerzett. A tánccsoportot a 2019-ben Fülöp Ferenc díjat nyert táncos pár Szekeres Beáta és Takács László vezeti.                        

14.30 – BÁTASZÉKI FELVIDÉK NÉPTÁNC EGYESÜLET                        

A Bátaszéki Felvidék Tánccsoport 2000-ben alakult. Alapítója Partiné Harcsa Magdolna. Az egyesület elnöke, és vezetője Kalmár Éva. Az egyesület négy korcsoportban működik, felnőtt, utánpótlás, aprók és tipegők csoportjával. Az egyesület tevékenységéhez alapvető célként a felvidéki néptánc hagyományok megismerését, őrzését és bemutatását tűzte ki maga elé. – Így a Bátaszéken élő német és székely népcsoportok mellett a felvidéki népi kultúra képviselői. A szakmai munkában hitelességre törekednek, ezért felvidéki szakemberek segítségét rendszeresen igénybe veszik. Az egyesület kiváló szakmai minősítésekkel büszkélkedhet. Kiváló eredményeket azonban nem csak táncukkal érnek el, hanem énekükkel is. Ismert és elismert tánccsoportként sok meghívásnak, felkérésnek tesznek eleget. A számos belföldi fellépéseiken kívül rendszeresen vendégszerepelnek Bátaszék erdélyi, felvidéki és németországi testvértelepülésein.                       

15.00 – KOZÁRMISLENYI JÓZSA GERGELY NÉPTÁNC EGYESÜLET      

Az együttes 1998-ban Kozármislenyben, 20 helyi fiatal összefogásával alakult meg a magyar kulturális örökség megőrzése és közvetítése céljából. 2006-ban a tánccsoport kibővült az idősebb korosztállyal felvállalta a helyi hagyományok ápolását, megőrzését. Utánpótlás csoportunkra az utóbbi években kiemelt hangsúlyt helyeztünk. A táncosok között gyermek, ifjúsági, felnőtt és az idősebbek generációi táncolnak együtt. Fő célja Kozármisleny régmúlt szokásainak, táncainak, hagyományainak autentikus színpadi bemutatása. Folyamatosan kutatja a helyi néptánc, népdalok, népviseletek, népszokások kincseit. A hagyományőrzés mellett fontos céljának tekinti a magyar nyelvterület, valamint a magyarországi nemzetiségek tánchagyományainak megismerését és hiteles színpadi bemutatását. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes motívumait. A néptáncegyüttes számos hazai és nemzetközi fellépésen, fesztiválon vett, vesz részt. Sikereit tekintve e csoportnak elsődleges és legnehezebb feladata a minőség, igényesség és hitelesség megőrzése, valamint a színvonalas munka folyamatos fenntartása.
Az egyesület elnöke: Baumholczer Angéla
Tánckar vezetője: Horváth Gábor

VASÁRNAP (Október 16.) – Nagyszínpad

10.00 – ALSÓNYÉKI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYÜTTES

Az Alsónyéki Hagyományőrző Együttes alakulása az 1940-es évek elejére, a gyöngyösbokréta mozgalom időszakára nyúlik vissza, azóta működik kisebb megszakítással. Az Együttes hűen ápolja és életben tartja Sárköz hagyományait, dalait, táncait, hogy tovább adhassa a nagyapáiktól, nagyanyáiktól örökölt tudást.
A több mint 40 fős együttes 3 korcsoportban táncol, Csipetke, Csemete és Felnőtt csoportban.
Sokfelé szerepeltek hazánkban és Európa számos országában bemutatták a jellegzetes sárközi táncokat.
Művészeti vezető: Steiner Józsefné
Együttes vezető: Molnár-Varga Zsuzsanna

10.30 – BAJAI LIPPANGÓS TÁNCCSOPORT ÉS SZÜVELLŐ EGYÜTTES 

A 2009-ben alakult Szüvellő Együttes nevét a magyar népi mondavilágból választotta, jelentése: „Szívet ismerő tündér”, ami a zenekar által játszott moldvai énekek érzelemgazdagságára, érzékeny lelkű világára utal. Az énekekből és táncdallamokból készített összeállításokat hagyományos hangszereken: népi furulyán, kavalon, kobzon és dobon szólaltatják meg. 2014-ben Kiemelt Arany minősítést szereztek a bonyhádi Országos Népzenei Találkozón.Rendszeres résztvevői Baja és környéke néptáncos és népzenei életének;emellett évente több alkalommal tartanak koncerteket, moldvai esteket és csángó táncházakat.Önálló koncertet adtak már többek között Baján, Budapesten, Mezőtúron, Miszlán, Normandiában, és felléptek az Országos Táncháztalálkozón is.

A Lippangós Tánccsoport 2010 nyarán alakult Baján állandó kísérőzenekaruk, a Szüvellő Együttes felkérésére. Mivel az együttes moldvai énekes és hangszeres dallamokat játszik, a tánccsoport is e tájegység táncaival foglalkozik. A két formáció elválaszthatatlan. Színpadi produkcióik, koreográfiáik egy közös alkotó munka eredménye, melyhez mind a zenei anyagot, mind a táncos elemeket együtt válogatják, fűzik előadássá. Tevékenységük során több hazai és külföldi helyszínen is bemutatkoztak, így például azerdőszentgyörgyi Szent György Napokon, de több évben nagy sikerrel szerepeltek a szabadkai Interetno Nemzetközi Fesztiválon is. 2017 őszén Normandiában színvonalas produkciókkal képviselték Baját az ott megrendezett magyar vonatkozású rendezvényeken. 2019-ben bemutatkoztak az egri Szederinda Nemzetközi Néptáncfesztiválon, 2022-ben ugyanitt elnyerték „A leghitelesebb viselet”-díjat. A Lippangós nevet egy moldvai köszöntő szövegből, ajánlásból vették; a kifejezés a tavaszi erdők pillangókkal, virágokkal teli üdeségét, frissességét jellemzi. A köszöntőt karácsonykor mondták Moldvában a házról-házra járó gyerekek, és így hangzik:
„Lippangós erdőbe’ költött galambecska,
Világ váltságáért meghótt bárányecska. 
Mük kicsikék vagyunk, szólani sem tudunk,
Méges az Istennek dicséretet mondunk. 
Szállásikra adjon az Isten!”
A válasz pedig így hangzott: „Isten tartsa meg, hájtok bé!”

11.00 – BOGYISZLÓI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET

Az egyesület megalakulása óta szívvel lélekkel a bogyiszlói hagyományok gyűjtésén, megőrzésén, átörökítésén, és Bogyiszló hírnevének öregbítésén fáradozik, mind megyei, mind országos, mind nemzetközi viszonylatban. A hagyományőrző együttes 1976-ban alakult, 1991 óta működik egyesületként. A csoport jelenlegi elnöke Huszárikné Böröcz Zsófia, korábbi elnöke Streer Tamásné, népművészet mestere. A csoportban a diákoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható. Küldetésük, hogy megőrizzék a település szokás-, viselet-, és énekhagyományát, és át is adják azt a fiatal korosztálynak minél szélesebb körben. Állandó felnőtt- és gyermektánc csoport működik az egyesület szárnyai alatt. Példamutató, hogy időt és energiát nem sajnálva idős falubelieket kerestek meg, házhoz mentek, illetve táncpróbákra hívták be őket azzal a céllal, hogy gyűjtsenek és tanuljanak tőlük. A Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület fő tevékenységén kívül rendkívüli alappillére a településnek a tekintetben is, hogy a Bogyiszlón megrendezésre kerülő bármely rendezvényen a szervezők egyik legerősebb támasza, segítségükre minden esetben lehet számítani, aktívan és önzetlenül vállalnak részt a programok lebonyolításában. Az egyesület az évek folyamán kiemelkedően sok díjjal és kitüntetéssel dicsekedhet, amelyek emelik mind a település, mind a megye tekintélyét: Arany minősítés, Nívódíj, Kiváló Együttes cím, Menettánc Különdíj. Az egyesület három táncosa kapta meg a Népművészet Mestere elismerést, és tízen Fülöp Ferenc díjas táncosok. A csoport munkájában fontos szempont, hogy a gyerekek is tovább tudják vinni a hagyományokat, hogy ne csak színpadi produkciókat tanuljanak, hanem a néptánc életformájukká váljon. Ehhez kiemelkedően fontos, hogy 2018-ban hazatért szülőfalujához a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület elismert táncpedagógusa, Huszárikné Böröcz Zsófia s átvette a gyermekek néptánc oktatását. Mostanra már a gyerekek szavaival élve „egy család lettek” s a töretlen lelkesedés és szakmai munka sorra hozza a csodálatos bogyiszlói táncokat és vele az egyre bővülő elismeréseket.
Viseletükben megmutatkozik a régi szellemi örökség tisztelete. Műsoraikban nagyon gyakran és szívesen viselik még ma is azokat a ruhákat, amelyeket nagyanyáik készítettek és hordtak: a négy-öt alsószoknyát, a felső rakott kasmír szoknyát bütykös harisnyával és letűzött röpikével, a fejükön pedig a kasmír kendőt. Az egyesület a 2019-es évben megyei és országos elismerésben is részesült. Megkapta a Helyi Önkormányzatokért Miniszteri Díjat, valamint elnyerte az Év Tolna Megyei Civil Szervezete Díjat is.

11.30 – BUZSÁKI BOSZORKÁNYOS NÉPTÁNC EGYESÜLET 

Az együttes a hímzések és a pásztorfaragások hazájából, Buzsákról érkezett. A Somogy megyei település több mint 500 éves, a Balatontól 15 km-re fekszik. Ez az 1450 lelkes kisközség virágzó hagyományaival, népi építészeti emlékeivel várja az oda látogatókat. A falu hímző művészete messze földön híres. Háromféle ősi hímzést, a vézást, a rátétest és a sok színben pompázó boszorkányost még ma is varrják az ügyes kezű asszonyok. A község ének- és tánchagyományát már az 1930-as években felfedezte a néptánc mozgalom.
A hagyományok, az ősi dal- és tánckultúra továbbélése, az évtizedek során mindig megújulni képes együttesnek köszönhető. A jelenlegi együttes 2008-ban alakult újjá. Azóta táncaikkal meghódították az egész országot és külföldi szereplésekkel is, öregbítették a község hírnevét.  Megkapták az Örökségünk Somogyország kincse kitüntető címet, 2020-ban a buzsáki táncok felkerültek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Takács László János szakmai irányításával a helyi hagyományok mellett törekszenek más tájegységek táncait is színpadra állítani.
Vezetőjük: Madarász Attila.

12.00 – DUNASZENTGYÖRGYI VADRÓZSA NÉPI EGYÜTTES

A Vadrózsa Népi Együttes 1994-ben alakult, helyi kisiskolásokból, hogy a hagyományokat  a  néptáncon –népzenén keresztül „lopjuk „vissza a hétköznapokba. Jelenleg  nagy életkori átalakulás, csoportszintű változás jellemzi a Vadrózsát, de megmaradt a folytonosság az óvodás korúaktól a fiatal nyugdíjasig.3 –  63- éves korú táncosokból áll az együttes.
Művészeti vezető:  Huszárikné Böröcz Zsófia ,Fülöp Ferenc-díjas táncos, táncpedagógus, művészetoktatási szakértő.
Csoport vezetők: Huszárik Márton, Jánosi Zsófia
Kísérő zenekarunk :     az ISZKÁBA  zenekar
Az együttes vezetője  :  Lisztmájer Henrikné
Tánccsoportunk Dunaszentgyörgy  egyik legjelentősebb közössége , akik az együttes és a  falu jó hírnevét  már több alkalommal elvitték kis hazánkban és  határainkon túl is. Tánccsoportunk aktív munkája nem volt hiába való az elmúlt 27 évben, heti 1  próbával értük el az alábbi , jelentősebb eredményeinket:
Országos Összművészeti Fesztiválokon 2 Arany – 4 Ezüst – 1  Bronz Minősítés, Regionális Néptánc Találkozón  – Arany minősítés, 2  Kiváló Művészeti Teljesítmény, 1. helyezés Táltos Kupán.
-Nemzetközi – Találkozókon meghívásssal vettünk részt
-Durindó-Gyöngyösbokréta Fesztiválon, Szerbia-Montenegróban,
-V.World Choir Games Interkulturális Fesztiválon, az ausztriai Grazban,
-Kulturális Fesztiválon a németországi Niestében,
-Kenyérszententelő ünnepen a délvidéki Tornyoson,
Munkánk elismerését jelzi , hogy nem hagyományőrzőként, meghívást kaptunk a
-Bakonyi fesztiválra
-Duna Menti Folklór Találkozóra,
-Földesi János Emlék versenyre,
-Sárközi Tavasz Hagyományőrző Néptánc Találkozóra,
-Szekszárdi Szüreti Fesztiválra,
– Pécsváradi Leányvásárra
250-nél több fellépés van mögöttünk!
.Évente tartunk szakmai kirándulásokat, tánctábort, hogy megalapozzuk a szakmai munkát. Tanulmányi útjaink alkalmával eljutottunk az ország több régiójába. Jártunk a Szentendrei Skanzenben , ahol műsort is adtunk, Ópusztaszeren, Mohácson, Pécset, Kalocsán és  környékén, Palóc vidéken, az Őrségben, a Szlovéniában lévő Lendván. Ezen kívül szívesen veszünk részt a környékbeli rendezvényeken, kistérségi találkozókon is. Nagy örömünkre, a Pécsváradi Leányvásárra már több éve  hívnak Bennünket, amiért nagyon hálásak vagyunk.

12.30 – SÁRPILISI GERLICE MADÁR HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNC EGYESÜLET

A Sárpilisi „Gerlice madár” Hagyományőrző Néptánc Egyesület 2001-ben alakult, idén ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját.
Sárpilis a Sárköz tájegység legkisebb faluja, évezredek óta lakott település. Néprajzi értékekben igen gazdag, melynek felgyűjtésében úttörő szerepet vállalt a falu egykori tanítója Bogár István. Az általa megalakított Sárpilisi Népi Együttes 75 éve alakult. A közös évforduló még inkább ráirányítja a figyelmet a folytonosság fontosságára, a mindig minden generációnak küldött üzenetre: közösségben élni, egymást formálni, együtt alkotni és örülni jó. Ezt az üzenetet viszi tovább az együttes, hozta el Önöknek is. Az együttes műsorában megtalálhatók a sárpilisi emberek hétköznapi és ünnepi szokásai dalai, táncai.  A művészeti munkát a Csoóri Sándor Alap, a Muharay Szövetség és Sárpilis Község Önkormányzata támogatja.
Az egyesület elnöke és művészeti vezetője: Kolbert Margit.
Kísér a Csurgó zenekar

13.00 – SZEREMLEI NÉPTÁNCEGYÜTTES EGYESÜLET

Szeremlén az országban elsők között 1927-ben alakult táncegyüttes, 2022-ben ünnepelik 95. jubileumukat. Azóta – eltekintve a néhány háborús évtől – folyamatosnak tekinthető a csoport működése. A hazai fellépések mellett Európa sok országába elvitték a táncosok Szeremle jó hírét az 1934-es hamburgi úttól kezdve Svédországon át Törökországig. Céljuk elsősorban Szeremle hagyományainak ápolása és színpadi bemutatása, emellett a Nagy-Magyarország tájegységeinek táncos hagyományait is feldolgozzák repertoárjukban. Az elmúlt időszakban megújuláson esett át a csoport, így jelenleg a repertoár újjáépítésén dolgoznak.
A csoport vezetője Kisné Kovács Zsuzsa és Kis Zoltán.
Az együttes állandó zenekari kísérője a Bácska Banda.

13.30 – ZENGŐVÁRKONYI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET 

Zengővárkony, Magyarország legdallamosabb nevű települése, mely nevét a legenda szerint egy vadkanról kapta. A falu erdejében vadkant kergető telkes gazda, „Várj kan!” kiáltásait hallotta a csősz Várkonynak. Hát innen a név. A 400-lelkes település a Zengő lábánál, Pécsvárad szomszédságában terül el Baranya megyében. A terület a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képezi, erdeiben csodálatos növény- és állatfajok élnek. Talán „zsákfalu” jellegének is köszönhetően Zengővárkony megőrizte református magyarságának a Tolna megyei Sárközzel rokon hagyományait. Valaha ez a terület is a Sárköz részét képezte, de ma már mint egy kis sziget, a belső Sárköztől elszigetelten ápolja kulturális örökségét. Az 1930-as években Fülep Lajos (filozófus, lelkész) és Császár János (kántortanító) kitartó és áldozatkész munkájának köszönhetően a településen a kulturális élet virágzásnak indult. Ebben az időszakban alapította Császár János a Gyöngyösbokréta mozgalom helyi csoportját is, melynek tagjai népviseletben dalokat, táncokat adtak elő, színdarabokat, népszínműveket tanultak. 1971-ben szintén Császár János kezdeményezte a mai néptánccsoport megalapítását. Az idős, beteg kántortanító rövidesen átruházta a csoport vezetését régi kedves tanítványára, Töttös Sándorra, népi iparművész szövőre, a népművészet mesterére. 2003-ban Töttös Sándor átadta a csoport vezetését a fiatalabb generációnak. A csoport jelenlegi elnöke Markovicsné Horváth Mária, művészeti vezetője Petrás-Golomán Alexandra A hagyományőrző egyesület működése során számos elismerő címet nyert el, többszöri arany minősítést, és Nívó-díjat. Külön Nívó-díjjal jutalmazták a tánccsoportot kísérő Köpüfa zenekart is. Igazán különleges, hogy a csoportot rezes banda kíséri, és így a táncosoknak lehetősége van minden egyes fellépésen élő zenével megjelenni. Ahol a várkonyi rezesbanda megszólal, ott garantáltan összeszalad a közönség. Szintén élőzenés kísérettel utcai felvonulásokon is nagy feltűnést kelt a csoport. A csoport fő célja, hogy ápolja és minél szélesebb körben bemutassa Zengővárkony néphagyományait, táncait, dalait és csodálatos népviseletét. 49 éves történetében sok külföldi és megszámlálhatatlan belföldi fellépéssel a háta mögött a táncosok szeretettel várják a meghívásokat, lehetőségeket, hogy az érdeklődőkkel megismertethessék kultúrájuk egy kis szeletét. Az egyesületben együtt táncolnak, zenélnek nagyszülők, szülők, gyermekeik, komák és unokatestvérek, egy nagy családként tekintenek magukra. Zengővárkony kulturális és gazdasági életében nagy szerepet játszott az ország valamikor legnagyobb kiterjedésű szelídgesztenye-erdeje. A betakarított termésből fedezték többek közt a fiatalok új ruháját, amiben megjelentek a gesztenyeszüreti időszakot lezáró Lukács napi országos vásáron és mulatságban, melyet ma leányvásárkét ismerünk. A háromnapos mulatságra a Sárköz más falvaiból is érkeztek vendégek, így remek párkereső alkalom volt ez a helyi magyar református fiatalok számára.